Szolnoki Vár

Szolnok vár(os): ahol újraéled a történelem

 
A 118 éves Szolnoki Művésztelep a Zagyva tiszai torkolatánál fekvő várszigeten található, Magyarország legrégibb, ma is működő művésztelepe, mely elsőként épült meg azzal a céllal, hogy lehetőséget biztosítson az ország kiemelkedő képzőművészeinek optimális körülmények közötti alkotásához.
A Modern Városok-, valamint a Területi Operatív Programnak köszönhetően jelenleg folyamatban van a várkerület fejlesztése, melynek eredményeképpen a város kulturális adottságaira alapozó, új vonzerő épül.
A szolnoki végvár a török korban országos jelentőségű volt, mára azonban a felszínen teljesen eltűnt.
Európai uniós fejlesztésnek köszönhetően Szolnokon az egykori erőd újra láthatóvá válik: építészeti, művészeti és virtuális eszközökkel elevenedik meg a látogatók számára.
Megépül a Szolnok VÁR! látogatóközpont, megjelenésében az itt álló végvár kaputornyára emlékeztetve. A fogadóépületben a vár történetét felelevenítő kiállítást lehet majd megtekinteni interaktív elemek kíséretében, míg felújítást követően rendezvénytérként és kiállítóhelyként új funkciót kap az 1905-ben épült „Művésztorony”. A Zagyva-gáton „Bástya-sétány” elnevezéssel egy sétautat alakítanak ki. A sétány mellvédje a vár egykori palánkfalát imitáló formában épül meg. A vár föld alatt nyugvó, az idők folyamán elpusztult, épített öröksége virtuális rekonstrukciók, azaz a „Múltjelek” formájában kerül bemutatásra.
 

A Várkapu Látogatóközpont látványterve
 
A szolnoki vár történetének bemutatása a Várkapu Látogatóközpontban lesz látható, amelynek építése folyamatban van az erősség egykori kaputornyának szomszédságában. A régészeti ásatás során feltárt épületek közül a 16. század közepén létesített kaszárnya lesz még látogatható a műemléki helyreállítást követően.
 

Ágyúgolyó lelet

„A Szolnoki Művésztelep felújítása és fejlesztése” elnevezésű projekt részeként a várbelsőben megelőző feltárásokat végeztek 2017–2019 között.
Az eredmények között megemlíthető az Árpád-kori várat nyugat felől övező vizesárok azonosítása. Ez alapján sikerült az erősség teljes alaprajzát pontosan meghatározni. Az ispánsági vár a kora újkori palánkerősség keleti felén lokalizálható: kiterjedése annak kevesebb, mint a felét tette ki és háromszög alakú volt.
Az árok Árpád-kori rétegében egy pontkörökkel díszített, bronz ló figurára bukkantak, fején madárral, amely egy két részből álló lakat testének egyik fele volt. A mongol invázióhoz (1241) kapcsolható tárgy legjobb analógiái az Arany Horda területéről ismertek. A korszakra jellemző kerámiatöredékek mellett továbbá feltártak egy csaknem teljes épségben megőrződött bőrcipőt is.
A sáncárok legalsó szintjéből a középső bronzkori Vatya-kultúra kései időszakának cseréptöredékei kerültek elő, ami azt bizonyítja, hogy Szolnok ispáni várának előzményei egészen Kr. e. 1500-ig vezethetőek vissza. A bronzkori kultúra településének és temetőjének maradványait ugyancsak megtalálták.
A török korra rátérve, teljes egészében feltártak egy 1551–1552-ben emelt, téglalap alaprajzú, mintegy 25x9 méteres, eredetileg kétszintes kaszárnyaépület alagsorát.
A helyenként 4 métert megközelítő magasságú, kőfalazatú, déli falán kapuzattal ellátott épületet a foglalás után a törökök fejezték be, és ugyancsak ők voltak az első lakói.
Az egymást követő padlószintek tanúsága szerint, az épület egészen a 16. század végéig használatban maradt. Ezen kívül részlegesen kibontottak egy nagyméretű, két traktusú, 16–17. századi oszmán palotaépületet szintén több padlószinttel, 15 méteres hosszúságban, mely eredetileg legalább 10 helységből állt.
 

A XVI. század közepén épített kaszárnya
 
Az egyik szoba leégett padlóján egy rézből készített sárkányplasztikát (16. sz. második fele) találtak, mely minden bizonnyal egy kardhüvelyt díszíthetett. A kiégetetlen agyagtéglákból emelt épület a magyarországi hódoltságban teljesen egyedülálló, legjobb analógiái Anatóliából és a Balkánról ismertek.


Réz sárkányplasztika XVI. század második fele
 
Dr. Kertész Róbert történész, a Damjanich János Múzeum régésze vezette ásatás során több tízezer lelet került elő, melyre méltán lehet büszke Szolnok városa.
Bár a várbelső épületeiből a felszínen látszólag semmi nem maradt meg, mégis a feltárt maradványok az mutatják: a föld alatt végig ott rejtőzött csaknem az egész szolnoki történelem.
 

A Vársziget madártávlatból

Szolnok vára - Elméleti rekonstrukció:
https://www.youtube.com/watch?v=vuvywY8ccmA